A vizsgálat során különböző módszereket használtak négy haldokló beteg esetében. Közülük hárman hamarabb elérték az agyhalál állapotát, mint hogy megállt volna a szívük, egy esetben azonban a beteg szíve állt meg előbb, ám az agy még tíz perccel a klinikai halál beállta után is elektromos aktivitást mutatott – írja a lap.
A szakemberek ezt úgy magyarázták, hogy a jelenség olyan, mint amikor valaki mély alvásban, a kómához hasonló állapotban van.
A kutatók ugyanakkor még nem tudnak pontos, hivatalos magyarázatot adni a jelenségre, mindenesetre az biztos, hogy ez a vizsgálat fontos kérdéseket feszeget a szervadományozást illetően, hiszen azt eddig az agyhalál után lehetett csak elvégezni.
A lap megkérdezte prof dr. Nagy Zoltánt ezzel kapcsolatban, aki azt mondta:
“a halál biztos beállásának megállapításához több szempont szükséges, nem elég csupán annyi, hogy megálljon a szív. Senki sem úgy hal meg, mintha lekapcsolnánk egy villanyt, a halál is egy folyamat. Egyébként az eddig is ismert volt, hogyha leáll a keringés, a sejtek még négy, de akár hat percig is működnek. De ez idő alatt annyira károsodnak, hogy visszafordíthatatlanná válik a folyamat, az öntudat elvész. A különböző agyterületek egyébként eltérő érzékenységűek, a kevésbé érzékenyek tovább működnek”.
A halál sem olyan fekete-fehér, mint azt gondolni lehetne – fogalmazott a szakember a Bors Online-nak.